Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 25 éve Magyarországon. Az Állam- és Jogtudomány folyóirat különszámának lapszámbemutatója

   2018. január 11. 10:00 - 2018. január 11. 13:00

Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 25 éve Magyarországon
Az Állam- és Jogtudomány folyóirat különszámának lapszámbemutatója

  • Időpont: 2018. január 11. (csütörtök) 10.00–13:00
  • Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza JTI tanácsterem, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4., T.0.25. (T épületszárny fszt. 25.)

Magyarország az első „volt kommunista” ország, amely csatlakozott az Európa Tanácshoz és 1990. november 6-án aláírta az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Szóló Egyezményt (Egyezmény). Az Állam- és Jogtudomány 2017-es különszámának és a kapcsolódó kötetbemutatónak célja annak áttekintése, hogy mintegy négyszáz marasztaló ítélettel és 25 évvel később hogyan értékelhető az emberi jogok magyarországi állapota az Egyezmény fényében.
Az Állam és Jogtudomány különszáma innen letölthető.

Program

10.00–10.10 Gárdos-Orosz Fruzsina (MTA TK JTI): Köszöntő

10.10–10.55 Klasszikus alapjogok az Egyezmény fényében

Moderátor: Bárd Petra (ELTE)

  • Uitz Renáta (CEU): Vallásszabadság
  • Bayer Judit (BGE): Szólásszabadság
  • Koltay András (PPKE): Internetes közvetítők szólásszabadsága

10.55–11.15 Vita

11.15–11.35 Kávészünet

11.35–12.35 A strasbourgi esetjog hatása a büntető igazságszolgáltatásra

Moderátor: Bárd Károly (CEU)

  • Kadlót Erzsébet (SZE): Az Egyezmény 3. cikkének hatása a büntető igazságszolgáltatásra I.
  • Karsai Dániel (ügyvéd): Az Egyezmény 3. cikkének hatása a büntető igazságszolgáltatásra II.
  • Róth Erika (ME): Szabadsághoz és biztonsághoz való jog
  • Békés Ádám (PPKE): Tisztességes tárgyaláshoz való jog

12.35–12.55 Vita

 

„…örülök ennek a tanulmánykötetnek, mely a Bíróság joggyakorlatának, elsősorban a magyar jogrendszerre gyakorolt hatásának fontos vonatkozásait dolgozza fel.

A tanulmányok elemzik egyebek között Magyarország csatlakozásának tanulságos történetét, a magánszféra fogalmát és a magánélethez való jogot, a szubszidiaritás már korábban említett elvét, a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, a vallásszabadság kérdését. Két tanulmány is foglalkozik a szólásszabadság védelmének különböző vonatkozásaival: a Bíróság szerepével a szólásszabadság védelmében, és az internetes közvetítők szólásszabadságával. Több tanulmány tárgya a 3. cikk, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a Bíróság joggyakorlatának (ellentmondásos) hatása a büntető igazságszolgáltatásra, és a gyűlölet-bűncselekmények üldözése.
A felsorolásból látható, hogy a jeles szerzők (egyetemi oktatók és gyakorlati szakemberek, köztük a testület volt magyar tagja, illetve a Bíróság előtt eljáró ügyvédek) a teljesség e keretek között teljesíthetetlen igénye nélkül, néhány fontos, az Egyezményben szabályozott jogot világítanak meg közelebbről, a gyakorlat és az elmélet mai állása alapján. A különszám így jól szolgálja azt a kívánatos célt, hogy a strasbourgi esetjog iránt érdeklődők naprakész betekintést nyerjenek a testület joggyakorlatába.”

Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája

A meghívó letölthető változata (PDF)