jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2022. május 10. 11:44
Takács Judit
joghallgató, ELTE ÁJK
On 3 April 2022 Hungary organised its first parliamentary elections since the appearance of COVID-19. As the country had not staged any general elections during the pandemic before, this was the first time that it had to face and answer to the new challenges of conducting a general vote under the special conditions entailed by the public health emergency. (Nonetheless, by-elections had been held since the beginning of the pandemic, before the 2022 general elections, like the parliamentary by-elections in October 2020 in Tiszaújváros. Besides, the April elections were not the only ones held in 2022 either, as on 8 May 2022 by-elections of some mayors were conducted in eleven smaller settlements. Those by-elections were originally scheduled to November 2020 but were postponed due to the announcement of the second stage of state of emergency under the pandemic.) The coronavirus related problems practically cover the whole electoral process, including the election campaign, sanitary concerns at the polling stations, the method of ballot counting, exercising the right to vote under quarantine or voting from abroad.
2022. április 18. 18:11
Karácsony Lili
joghallgató, ELTE ÁJK
.jpg&w=&h=100&zc=1)
The coronavirus disease (COVID19) posed unprecedented challenges to our society in all aspects of life. It caused enormous changes in our everyday routines, but it also presented grave challenges to the governments of all countries and raised several questions related to the faults of legislative solutions. Within a few days, the world as we knew it changed completely, and even the most common activities became sources of danger, and therefore required rapid and efficient regulations. Many fundamental rights had to be re-evaluated and limited in favour of society’s interest that undoubtedly had significant impacts on elections as well.
2022. április 14. 10:16
Juhász Gergely
joghallgató, ELTE ÁJK
A COVID-19 2020-as világméretű megjelenése óta alapjaiban határozza meg mindennapjainkat. Így aligha található a világon olyan ország, amelyben ne merültek volna fel a pandémia hatására különböző olyan alkotmányjogi kérdések, amelyek ezt megelőzően nem kerültek terítékre. Az egyik ilyen kulcskérdés az alkotmányos demokráciákban világszerte a törvényhozó testületek, a parlamentek működésének biztosítása volt. Jelen írásom a parlamentek működésének problémakörével foglalkozik, mégpedig azt vizsgálva, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak a világjárvány megjelenését követően az egyes európai országokban, külön hangsúlyt helyezve a magyar szabályozásra a kérdéskörben.
2022. április 11. 8:30
Földi András
Hamza Gábor
professor emeritus, MTA doktor, ELTE ÁJK; professor emeritus, akadémikus, ELTE ÁJK
A civilis possessio fogalmát a hazai római jogi tankönyvek egy része, így pl. a Brósz—Pólay-tankönyv és az azt követő tankönyvek,[i] valamint Benedek Ferenc tankönyve[ii] egy régebbi, a ius commune-ben ismert nézetnek[iii] megfelelően definiálja, értve e fogalom alatt minden olyan birtoklási helyzetet, amely joghatással jár, beleértve tehát pl. a tolvaj és a rabló birtoklását is. Benedek Ferenc kifejezetten utal arra, hogy a civilis possessio causáját, tényalapját önhatalmú jogellenes aktusok, pl. a lopás is képezhették.[iv] Ezért a tolvaj is civilis possessornak minősül, nála a causa possessionist az animus domini,[v] ill. az animus rem sibi habendi[vi]fennállásával összefüggésben a tulajdonjog látszata képezi.[vii]
2022. április 04. 10:07
Karácsony Lili
joghallgató, ELTE ÁJK
A koronavírus járvány már másfél éve határozza meg az egész világ, köztük a magyar állampolgárok életét. A pandémia terjedése és az új variánsok megjelenése mellett az emberi egészség és élet még nagyobb prioritássá vált mint valaha. A járvány elleni védekezésben gyors döntési és cselekvési képességre van szükség, melynek okán a Kormány elrendelte a rendkívüli jogrend alkalmazását. A megnövelt hatáskörhöz azonban nagyobb felelősség is társul, a hatékonyság követelménye ugyanis nem mehet a jogállamiság rovására. A két követelmény közötti egyensúly fenntartása elengedhetetlen demokratikus elvárás, a korlátok nélküli hatalomkoncentráció ugyanis még különleges jogrend esetén sem elfogadható. A továbbiakban egyes, a különleges jogrenddel kapcsolatban felmerülő alkotmányos problémákra fogok reflektálni, külön fókuszt helyezve a hatékonyság és jogszerűség egyensúlyával kapcsolatos dilemmákra.
2022. március 28. 12:13
Vida Márton
BA hallgató, CEU
Pin Lean Lau held the final talk of the Artificial Intelligence National Laboratory (MILAB) online seminar series in 2021. She is a researcher at the Brunel University of London, and holds a PhD in Law from Central European University. She introduced an ongoing project of hers concerning the regulation of AI bias in healthcare. Her main goal was to explore how AI bias may occur in healthcare technologies, and how such biases may be avoided through better regulation and data science.
2022. március 21. 14:34
Rand Al Hussaini
gyakornok, TK JTI
As part of the TK MILAB online research seminar series, Jakub Harašta held a seminar on the issue of legal information retrieval, focusing on the assumptions behind legal information retrieval, his main argument was whether the retrieved information has any useful value or relevance to the users, how the data are presented to the users, and how the assumptions can be communicated. In addition, the question of transparency and the necessity it holds. Consequently, he advocated the need for data feminism. Intersectional feminism, he asserts, can reorient the way we think about and manage algorithmic data in healthcare, as well as challenge and modify power differentials that impact bias and under-representation dynamics.
2022. február 09. 15:52
Gál Kristóf
joghallgató, ELTE ÁJK
Új év, új hullám, konstans dilemmák. Még élénken élnek bennem egyik hallgatótársam szavai 2020. márciusából:” Higgy nekem, két hét múlva pontosan úgy megy minden tovább, mint régen!” Nos, mondhatjuk, hogy ez nem volt egy sikeres jóslat, de Nostradamus mester sem bizonyult tévedhetetlennek, így menthetőnek tartom naiv optimizmusunkat. Azóta nyilvánvaló, hogy lassan két év leforgása sem volt elegendő a normalitáshoz való visszatéréshez. A világjárványra adott kormányzati válaszok az állampolgárok alapjoggyakorlását érintették, olykor nehezebbé, problematikussá téve, olykor szinte teljesen ellehetetlenítve azt. Itt nem csupán egy-egy alapjogunkról van szó, vagy egy alapjogunk néhány részjogosítványáról, hanem sokszor egyidejűleg szinte az összesről.
2022. február 01. 14:06
Kálmán Kinga
Kutatási asszisztens, TK JTI
A Társadalomtudományi Kutatóközpont „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” című MILAB részprojektének keretében került sor 2021. november 11-én Mezei Péter „Mesterséges intelligencia és szerzői jog” című online előadására. Dr. Mezei Péter a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézetének habilitált egyetemi docense, valamint a finnországi University of Turku címzetes egyetemi docense. Ezen túl a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja, továbbá az European Copyright Society választott tagja. Eddigi kutatói pályája során kiemelt figyelmet szentelt a szerzői jog és a digitalizáció kapcsolatának, amely fókuszon belül jelenleg a mesterséges intelligencia kihívásaival foglalkozik kiemelten.
2021. december 15. 15:19
Szabó Zoltán
joghallgató, ELTE ÁJK
Indokolt-e egy állam alkotmányát a koronavírus járvány következtében módosítani vagy újraírni? Milyen esetekben szükséges bevezetni a különleges jogrendet és mikor kell különleges jogrendi eszközökkel válaszolni egy krízishelyzet kihívásaira? Nélkülözhetetlen-e az alapjogok korlátozása veszélyhelyzetben? Valószínű és sajnálatos, hogy ezeket a kérdéseket még egy ideig biztosan halljuk majd a közeljövőben, ugyanis a várakozásoknak megfelelően már a koronavírus járvány negyedik hullámában vagyunk. Ennek apropóján az előbbi kérdések mentén vizsgálom meg a koronavírus járványra reflektáló magyar szabályozást - az Alaptörvény IX. módosítására fókuszálva -, illetve áttekintek néhány külföldön alkalmazott különleges jogrendi megoldást.
2021. december 07. 9:38
Beyer Fülöp
joghallgató, ELTE ÁJK
A tisztességes eljáráshoz való joggal való mély kapcsolata okán, emberi jogi kérdést is jelentő online bírósági meghallgatás problematikája mellett, a más közjogi entitások, például az önkormányzatok képviselő-testületei online működtetése is mély alkotmányos és emberi jogi tartalommal rendelkezik. E tartalmat érdemes volna a XXI. század kihívásai és adottságai kontextusában (újra?) értelmeznünk: a koronavírus terhelte időkben a plurális helyi közhatalomgyakorlás folytonossága és a helyi önkormányzáshoz való jog szempontjából a képviselő-testületi ülések online megvalósítása egy olyan lehetőség, amit meg kell fontolnunk.
2021. november 15. 9:00
Dobos Balázs
tudományos főmunkatárs, TK KI
A jövő évi országgyűlési választásokon immár harmadszor nyílik lehetősége a nemzetiséghez tartozó választóknak arra, hogy nemzetiségi szószólókat, illetve – kellő számú választó és leadott érvényes szavazat esetén – kedvezményes módon nemzetiségi országgyűlési képviselőket válasszanak. A nemzetiségi törvény idén nyári módosítása értelmében az országos nemzetiségi önkormányzatok október elsejétől dönthetnek a listaállításról, és több önkormányzat már határozott is a listán indulókról. A nemzetiségi választói névjegyzék november közepei adatai alapján a regisztrációjukat az országgyűlési választásokra is kiterjedően kérők száma a romák esetében már meghaladta a németekét, így jelen állás szerint a roma listavezetőnek is elvi esélye van a teljes jogú parlamenti képviselet elérésére. A szorosnak ígérkező választási versenyben az immár két nemzetiségi mandátum perspektívája ismételten aktualitást kölcsönöz egyes, az intézménnyel kapcsolatos kérdések, dilemmák és tapasztalatok áttekintésének.
2021. október 11. 8:24
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Már-már közhelyszerű, hogy bajban ismerszik meg a jó barát. Visszatekintve a koronavírus-járvány miatti korlátozásokra, azok mindennapjaira, könnyen belátható, hogy nem csak a barátságok, hanem a kollegialitás és a szolidaritás fokmérője is volt a mögöttünk hagyott másfél év. Figyelemmel arra, hogy ilyen járványhoz hasonlóak várhatók a későbbiekben is, illetve az sem jelenthető ki tényként, hogy ősztől nem kell valamilyen formában visszatérni a korlátozásokhoz, érdemes áttekinteni, hogy miként reagáltak a hazai bíróságok és más hivatásrendek a korlátozásokra – közel egy év tapasztalatának birtokában. Lehetőleg még a negyedik hullám előtt.
2021. október 01. 10:04
Kálmán Kinga
kutatási asszisztens, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében zajló részprojektje keretében 2021. május 27-én több kollégánk, valamint meghívott külsős kutatók vettek részt intézetünknek a MILAB keretében megrendezésre kerülő első konferenciáján. A délelőtt során az előadók különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át az MI aktuális szabályozási kihívásait. A szervezők az eseményt egyben műhelyvitaként is hirdették, utalva ezzel a projekt keretében készülő angol nyelvű nemzetközi tanulmánykötetre, amelynek szerzői alkották a konferencia előadóinak többségét.
2021. szeptember 30. 13:02
Kálmán Kinga
kutatási asszisztens, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” (MILAB) részprojekt keretében rendezett programsorozatának keretében került sor 2021. május 6-án Béatrice Schütte „Liability plans for AI-related harm in the EU – regulatory plans and challenges” című angol nyelvű online előadására.
